Szépen virágzott az üzlet a tengereken.
Portugál
kereskedőhajók fosztogatása és rabszolga-kereskedelem. Ez utóbbi egy speciális
módszerrel történt, amely azt jelentette, hogy a spanyol zászló alatt hajózó
lomha teherhajók Afrikából érkező friss élő szállítmányát egyszerűen csak el
kellett rabolni, a legénységet leöldösni, az életben maradt rabszolgákat jó
pénzért eladni...
Aztán az 1568-as esztendő egyik szeles őszi napján egy
spanyol őrnaszád rajtaütött a kalózhajón, a gyorsjáratú karavella elől
lehetetlen volt a menekülés, az ágyútűz
pontos és könyörtelen volt.
A fiatal kapitány, Francis, megmenekült, mert nagyon jó
úszott, később egy halászcsónak vette fel, onnan fogadkozott, öklét rázva, a
távolodó hadihajó után, hogy egy napon majd az egész Armadát a tenger fenekére
fogja küldeni.
Aztán pedig egész este a háromszögletű latin vitorlázat
aerodinamikáján kombinált, hogy mitől volt annyira gyors az a nagymerülésű
batár sokágyús hajó.
Egy London melletti füstös fogadóban, ezen a napon, John,
egy fiatal takácslegény, kicsit kipirulva a potrohos céhmesterek előtt, gyors és pontos kézzel öltött össze egy harisnya-sarkat, kicsit nyújtottan, az
akkori divat szerint,
A szokatlanul vékony tű és annak különleges geometriája
egy ékszerészmestertől származott, akinek szépséges leánya már többször adott
esti találkát az inasnak.
Az anyag pedig valódi selyem volt, egyenesen Kínából,
súlynyi ára az aranynak kétharmada, s még tetézve a makacs
varrhatatlanságával, mindez, erősen
csábító és bosszantó volt az udvari beszállítóknak.
Teltek az évek.
A fő-kalózból fő-admirális lett, Sir Francis Drake 1588-ban
legyőzte a Nagy Armadát.
A selyemharisnya pedig luxus-divatba jött, mérhetetlen
pénzeket fizettek érte. Egy kisbirtok egész éves jövedelme egy pár harisnyáért
– teljesen korrektnek tűnik az értékarány.
A szálak mind egy irányba mutatnak.
I. .Erzsébet, a Szűz Királynő.
Aki egy legendás szerelemből született.
Akinek csalhatatlan politikai érzéke - és titkos
kalóz-paktumai - tengeri nagyhatalommá
tették Angliát, utat nyitva a gyarmatokról beömlő kincseknek. Gyakorlatilag
mindmáig ebből élnek.
Aki minden alkalomra egy teljesen új selyemharisnyát viselt,
és amit levetett, az első udvarhölgyének adott
Akinek idejében a kultúra soha nem látott magasságokba
emelkedett.
Akinek udvarában külhoni zenészek, lantosok, egymásnak adták
a kilincset, létrehozva azt az egyedi és különleges zenei világot, amelyet ma
úgy nevezünk, hogy Elisabethan Music.
Az ékszereket nagyon szerette, a nyakláncokat különösképp.
Egy ilyen lemez következik.
Három fajta drágakő áll szép mintázatba a láncon.
Reneszánsz táncok, melyek javarészt a Kontinensről érkeztek;
anonim lejegyzésként, kettes és hármas blokkokban.
Régi egyházi misék, motetták részleteinek
gambaconsort-átiratai, hármas és négyes mintázatokban. Van egy sor In Nomine;
ez eredendően egy Taverner mise része volt, a mai napig nincs rá magyarázat,
miért lett emberöltőkkel később, több, mint 150 különböző átirata, átdolgozása
ennyire népszerű.
És van néhány sor igazi consort music, mármint, amit ebben a
formában, ellenpontosan, így komponáltak, Angolországban.
A hangszerelés az eredeti English whole consort, gambákkal
és különböző violákkal; hét gyönyörűséges hangszer, Savall mellett olyan
előadókkal, akik később mind híresek lettek, mint Sophie Watillon, Lorenz Duftschmid,
vagy Casademunt, Quintana, Pierlot, és Balestracci.
A táncoknál ez kiegészül
pengetősökkel, portatív orgonával és ütősökkel.
Ez a kiegészülés, ez egy olyan lábjegyzetes szó. Itt viszont
a címsorba kívánkozik.
Hogy miért? A választ minden ékszerészmester tudja.
Mert Xavier Diaz mellett a másik pengetős Rolf Lislevand,
remélem, emlékszünk rá, erre a régizene-forradalmárra, a dobnál pedig Pedro
Estevan. Ők hárman valami egészen nyugtalanító ragyogást adnak a közbefoglalt
kövekhez..
És mindezek felett, illetve alatt ott van Behringer zseniális billentyűs-kísérete. Amelyre azt mondani, hogy sima continuo, vagy basszuskíséret,
erős tévedés.
Ők, a kiegészítés, adják mégis az alapmintázatot. Úgy, hogy
a táncokban a violák egészen átlényegülnek, vagy inkább mutatják igazi
lényegüket.
A hatás annyira erős, hogy a bonyolultabb szövetű consort darabok
nehezebb szerelvényei úgy viselkednek közöttük, mint valami szupravezetők az
erős mágnesek között, rezegnek, hevülnek, és felemelkedve lebegnek és
száguldoznak….
Számos angol együttes játszik English Consort zenét,
lemezeknél az átlag színvonal nagyon magas.
De nem ismerek közöttük ilyen
előadást, amely ennyire mélyen megérintene.
Micsoda szép főhajtás a régi nagy ellenség felé.
* * *